| |
 
|
|
| Szerep község | | 2006-12-08 | | Szerep község a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar megye délnyugati szögletében, Püspökladány, Sárrétudvari és Báránd szomszédságában található.
Lakosainak száma 1700 fő, határa 5604 hektár területű, 94 hektáros belterületéhez egy lakott külterület, a 124 lakosú Hosszúhát kapcsolódik. Önálló alapfokú közigazgatással rendelkezik.
Alárendelt helyzetű település, mert bár saját önkormányzata van, a magasabb szintű közigazgatás igénybevételéhez a kistérség központjába, a Szereptől mintegy 12 kilométer távolságra lévő Püspökladányba kell utazni. Itt található az Okmányiroda, a Rendőrkapitányság és a Tűzoltóparancsnokság is.
Szerepnek van napköziotthonos óvodája, általános iskolája és nyugdíjas klubja, postahivatala és vasútállomása, két nagyobb boltja és gyógyszertára, nincs kereskedelmi szálláshelye és üzemanyagtöltő állomása.
A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, onnan letérünk a Füzesgyarmat felé vezető útra és Sárrétudvarnál jobbra fordulunk, innen kb. 4 km; vasúton: a Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vonalon.
Anonymus a Gesta Hungarorumban (1200 körül) azt írta, hogy a honfoglalók útja az Omsó ér felől (az Ér folyó alsó szakasza) Szeghalom irányába a Szerep sár (lutum Zerep) mellett haladt. A község neve elsőnek a Váradi Regestrumban fordul elő. Osváth Pál még azt jegyezte fel híres könyvében, hogy a vízszabályozás előtt, például 1851-ben a szerepi határ volt a legkisebb, "a község, mint tengeren egy kis sziget, úgy lebegett a roppant víz között. Ekkor csupán udvari felől egy másfél öl keskeny mindkét oldalról búja náddal szegélyezett földtöltésen lehetett Szerepre bejutni."
A falu nevezetessége a Zovárd nemzetség által Szent György tiszteletére állított monostor, illetve a kora gótikus műemlék jellegű falmaradvány, amit közönségesen Csonkatoronynak neveznek. A község belterületén érdemes megnézni a református templomot és a nemrég épült általános iskolát.
 | | vissza |
|
|
|
|
|
|
