Az egyik központi kérdés az volt, hogy megtartandó legyen-e a közalkalmazotti státusz a művészek esetében, mert az biztonságot ad, de elbocsáthatatlanná teszi őket. Abban is volt vita, hogy az Erkelt azonnal újra kellene nyitni, abban viszont nem, hogy az Operaházat néhány éven belül fel kell újítani, mert teljesen elavult műszakilag; tehát dönteni kell mindkettőről. A bizottság létrehozta az elmúlt 8 év esetleges visszaéléseit vizsgáló albizottságot.

Mi legyen az Állami Operaház és az Erkel Színház jövője? - erre kereste a választ az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, amelynek ülésére meghívták az érintett intézmény számos prominens tagját a főigazgatótól énekeseken át karmesterekig. Az Erkel három éve zárva van, életveszélyes állapotra hivatkozva nem tartanak előadásokat. Azóta több variáció készült arra, mi legyen a sorsa az épületnek.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy 2008-ban, amikor felmérték az Erkel állapotát és a jövőbeni lehetőségeket, nem volt életveszélyes az épület. Az egyik operaházi tag szerint egyszerűen azért zárták be, mert kevés volt a pénz mindkét intézmény fenntartására. A felmérést készítő Főber vezérigazgatója, Kemény Péter elmondta, hogy három lehetőséget láttak akkor: a jelenlegi állapot konzerválása 4-5 milliárdból, bár a mai szabványoknak már nem felel meg az épület, például a díszlet. Korszerűsíteni 15-16 milliárdból lehetne, teljesen új, több funkciós színház 25-26 milliárdba kerülne.

Vass Lajos főigazgató elmondta, hogy az Operaházat 1980-84 között újították fel, de mára teljesen elavult a technika, amelyhez nincs alkatrész-utánpótlás sem, de érdemes lenne az egész épületrekonstrukció.

Hiller István (MSZP) volt kulturális miniszter azt kérdezte a kormánypártiaktól, mondják meg: támogatják-e azt a koncepciót, amelyben felépítik az új Erkelt, majd néhány éven belül felújítják az Operaházat. L. Simon László bizottsági elnök szerint ezt szeretnék.

A főigazgató arról is beszélt, hogy 10-15 százalékkal kevesebb előadást tartanak évente, amióta az Erkel zárva van, ugyanakkor tavaly rekord mennyiségű bérletet adtak el. Jelenleg 34 közalkalmazotti énekes van az Operaháznak és 100-nál több szerződéses. Vass elismerte, hogy a közalkalmazottiság biztonságot ad, de nehezíti a minőségi rotációt, a már nem teljes értékű művészek fiatalabbakra cseréjét. Az Operaháznak most összesen 900 közalkalmazotti státuszú alkalmazottja van, akik 9 éve nem kaptak fizetésemelést.

Mások mellett Kovács János karnagy a főigazgatóval vitázva azt mondta: a közalkalmazottiságot fenn kell tartani. Keveházi Gábor, a Magyar Nemzeti Balett vezetője akadémiai színházi státuszt javasol az Operaháznak. Így autonóm, több évre előre rögzített finanszírozású lenne az intézmény. Kovács karnagy a "két játszóhely -1 társulat" koncepcióját követné a továbbiakban is, Selmeci György zeneszerző viszont "köznépi opera" (Volksoper) mintájára átalakítaná és önállósítaná az Erkelt, sőt az összes vidéki operát leválasztaná a prózai színházakról. Dénes István karmester pedig országos operakoncepciót sürget, például úgy, hogy a produkciók járják az országot, időszakonként díszletestül kerüljenek máshová, ezzel 5-10 évig életben tartható egy előadás.

Rácz István énekes tolmácsolta azt a társulati véleményt, hogy az Operaház következő főigazgatója Dénes István karmester vagy Gulyás Dénes operaénekes, jelenleg Fidesz-képviselő legyen.

A kulturális bizottság Fidesz-javaslatra - az MSZP ellenszavazatával - létrehozta azt az albizottságot, amelynek feladata lesz az elmúlt nyolc év kormányai által esetlegesen elkövetett kulturális visszaéléseit kivizsgálni.

Forrás: Független Hírügynökség